Hamarosan lezárul a jelentkezés néhány külföldi egyetemen. Magyarországról is egyre többen választanak a külföldi továbbtanulási lehetőségek közül. Ha ti is Angliában szeretnétek továbbtanulni, de nem tudjátok, milyen a felvételi rendszer, meddig kell jelentkezni az egyetemekre, akkor már csak pár napotok van utánajárni.
Ha terveid között az szerepel, hogy Angliában tanulnál tovább, hasznos lehet, ha elmész egy kinti workshopra, ami az itthoni Educatio kiállításhoz hasonló rendezvény. Egy ilyen eseményre látogatott el az egyetemi jelentkezés előtt Zsigmond, aki nemcsak információkat szerzett, hanem az ottani campus-élmény is hatást gyakorolt rá. Tapasztalatairól az eduline-nak is beszámolt.
Angliában szeretnél továbbtanulni, de nem tudod, milyen a felvételi rendszer, meddig kell jelentkezni az egyetemekre, és mikor derül ki, hova vettek fel? Cikksorozatunk második részében megmutatjuk, mi a teendő a keresgélés, a tájékozódás és a jelentkezési profil létrehozása után.
Minimalizálni akarják a brit kilépés káros hatásait, de semmit sem tudnak garantálni.
Anglia és Skócia még mindig a legnépszerűbb célpontok közé tartozik, ha külföldi továbbtanulásról van szó. Összeszedtük a legfontosabb infókat a felvételiről, a tandíjról és a megélhetés költségeiről.
Egyre több magyar hallgató választ külföldi egyetemet – van, aki a tandíjmentes oktatásért, mások a magas színvonalú képzésért mennek ki. Két diák mesélte el az eduline-nak, miért döntöttek úgy, hogy külföldön tanulnak tovább, és mennyibe kerül a diploma megszerzése.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Lőrincz Borbála mesél arról, három év angliai élet után miért fontolgatja még mindig a hazaköltözést.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
